Megjöttünk

Hát megjöttünk. Péternek már lassan lejár a második hónapja a cégnél, nekünk pedig a harmadik hetünk Zürichben és a második - közös - hetünk az új lakásban. Hurrá! Hobbit napról napra kiegyensúlyozottabb. Az első lökés apu hihetetlen, ámde valóságos jelenléte okozta, aztán az új lakás, a japán dobozok varázslatos előkerülése Tündééktől, végül a saját ágy, majd a diósdi dobozok özöne. Danit mintha kicserélték volna. Eszik - önállóan. Alszik - önállóan. Az evéshez a mai Ikea bevásárlás erősen hozzátett, mert kapott nagggyon színes étkészletet, amitől hirtelen megtanult késsel és villával enni. Gyalogol - szerintem egy hét alatt többet, mint otthon két hónap alatt. Szerdán Mátyásékkal túráztunk az Albison, Dani büszkén botladozott Peti két rövidre fogott túrabotjával, amikor épp nem aludt a hátamon.
Mi mindent nem csináltunk eddig? Peti dolgozik - lelkesen. Mi lakberendezünk, játszunk, főzünk, egyszóval költjük a pénzt és az időt :) Az Ikeát felvásároltuk egy 6m3-es furgonnal, aminek a tetejét jól megzúztuk a 2.2m magas mélygarázzsal. Mégsem számlázták ki. Eleddig. Azóta is szerelünk, sosem lesz már vége. Néhány napig Dani hisztizni kezdett, ha meghallotta a szerelés szót, de most már ennek is vége.
Sétáltunk a tóparton nagyot, hogy bérhajtót keressünk, de hiába. Errefele ez nem biznisz, bennfentes klubtagnak kell lenni, ha emberi áron szeretnél hajóhoz jutni. Olcsóbb az repjegy és a hajóbérlés a Balcsin egy hétvégére, mint itt. Sétaösvényekkel elkényeztet minket ez a vidék. A tavat kb. körbe lehet járni, a folyónk mentén gyönyörű ösvény, az Aldis tetején panorámaút. Péter hihetelen jó helyet talált lakni. A falunak eléggé a stratégiai közepén lakunk: bolt, állomás, uszoda, kórház, játszótér, városháza, posta - minden tíz perc sétán belül van még Danial együtt is. Egyedül az ovi lesz a világ végén, mert a folyó túloldalán, az erdő alatti utolsó utca, utolsó épületében van. Az elbeszélgetésre majd egy óra alatt értünk oda, de végülis reggelente jár busz.
Daninak szeptembertől lenne ovi, Montessori, jól felszerelt, háromszintes ház, tombolóval, zenesarokkal, mindenféle kreatív játékkal. Elég vidáman elvolt az ovónénivel, míg mi a másik kettővel tárgyaltuk a részleteket. A néni meglepődött, milyen könnyen tud kapcsolatot teremteni a kölök olyan nyelven, amit nem ismer. Nem részleteztük nekik az életünket és baráti körünket, a magyar/japán párossal már sokkoltuk őket.
Az adminisztrációnak nagyjából talán a végére értünk, így Peti is nyugodtabb. Elkezdtek érkezni a számlák és a levelek - bekerültünk a rendszerbe.